outofoffice

A kedvenc magyarországi hegységeim képzeletbeli dobogóján kettő olyan is helyet kap, amelyek nem éppen a szomszédban fekszenek. Oké, sem a Bükk, sem a Zempléni-hegység nincsenek ANNYIRA messze, de nem is érhetőek el 1-1.5 órás kocsikázással, ellentétben a Budaival, Pilissel, Börzsönnyel. Ennek megfelelően ha hosszabb szabira van lehetőségünk (ami minimum 3 éjszakát jelent), akkor előszeretettel választjuk a két messzebbi hegységet. A Bükkbe idén többször is jártunk már, így a november eleji pihenésünk színhelyéül tavalyhoz hasonlóan ismét a Zempléni-hegységet választottuk. Mégis miért utazunk annyit, az erdő mindenhol erdő, nem? Igen....és nem! Nézzük, hogy miért szeretünk kimozdulni a jól bejáratott területünkről. Mivel minden hétvégét túrázással töltönk, és hosszabb-rövidebb utak során koptatjuk Magyarország ösvényeit, és egy idő után akarva-akaratlanul rálépünk ugyanarra az útra. Ennek ellenére ha megtehetjük, akkor szeretünk új tájakat felfedezni. A Zempléni-hegység pedig erre még