Négy nap a Halászok útján

Nekem a nyaralás azt jelenti, hogy…..valószínűleg ahány ember annyiféleképpen fejezhetjük be ezt a mondatot. Nekem és Csabinak a kikapcsolódás már egy ideje azt jelenti, hogy elvonulunk az emberek többségétől, és a természet közelségét élvezzük napokon keresztül. Ebből a megfontolásból kezdtem el év elején keresni valami szuper lehetőséget a húsvéti hosszú hétvége környékére. Az első ötletem Izland volt, hiszen egyszer nagyon szeretném megcsinálni a híres trekking útvonalát. Legnagyobb sajnálatomra ez nem lehetséges az évnek ebben a szakában. Nem gond, annyi király útvonal van Európa-szerte….így jött szembe velem a portugáliai Halászok-útja! Kevésbé ismert, mint mondjuk a GR20, a Laugavegur vagy mondjuk Tour du Mont Blanc, de szerencsére ha magyar nyelvű beszámoló nincs is belőle sok, egészen korrekt mennyiségű információ megtalálható róla a neten - így nekem sem kellett több, egy unalmas napon leültem, ls fél nap alatt összeraktam a tervet.

De mi is az a Halászok útja? 

Egy olyan trekking útvonal, amely Portugália partvidékén halad keresztül, követve az óceán hullámzását. Összesen 13 szakaszból áll és 226.5 km hosszú. 

A szakaszok között part menti települések könnyítik meg a vándorok útját - ezekben a városkákban lehet megszállni és feltölteni a készleteket, hiszen a vadkempingezés szigorúan tilos ezen a területen.

Egyéb korlátozások is vonatkoznak a túrázókra: az útvonal csakis gyalogosan járható, hiszen a környezetét igen törékeny ökoszisztéma alkotja. Végig szépen van jelölve, a jelzésekről pedig nem szabad letérni. 

Nagyobb csoportok együttes mozgása nem lehetséges, maximum 20 fő közlekedhet együtt. A sokszor meredeken leszakadó partvonal miatt tériszonyosoknak nem javasolt, rendkívül fontos a jó lépésbiztonság, főleg, hogy a talaj legnagyobb részben homokos. Ezen kívül a sziklák folyamatos eróziója is veszélyessé teszi, hogy túl közel menjünk a meredély széléhez.

Higyjétek el, jártunk már pár kemény túrán, de a homokot taposni napokon keresztül….hát, még komolyabb szintemelkedés nélkül is igen embert próbáló vállalkozás volt! Tehát elengedhetetlen a jó állóképesség!

Akkor komolyan 13 napon keresztül meneteltetek a homokban??

Nem! Sajnos csak 4 teljes napunk volt erre a programra, így 4 egymást követő napon keltünk fel, és vágtunk neki a tavaszi hőségnek és napsütésnek. Gyakorlatilag bárhol be lehet csatlakozni. Mi helyi távolsági busszal érkeztünk meg Lisszabonból Porto Covo-ba, és egészen Odeceixe-ig követtük az útvonalat, ahonnan szintén busszal mentünk vissza a fővárosba. 

Ez a 4 nap volt a portugáliai utazásunk legszebb időszaka! :)

Mire érdemes készülni ha nekivágtok?

Először is, ami a legfontosabb: ez az egyik legszebb európai túraútvonal, minden nehézségével és kihívásával együtt, így készüljetek a folyamatosa ámuldozásra!

Érdemes alaposan áttanulmányozni a Halászok útja hivatalos honlapját.

Ezen az oldalon pontos leírást találtok arról, hogy mit szabad és mit nem, hogy melyik szakasz milyen hosszú, mennyire nehéz, hol van frissítőpont és az útvonalat is le lehet tölteni - ezt erősen javaslom, hiszen bár nagyrészt a part mentén halad, azért néha eltávolodik tőle egy kicsit. 

Mindenképpen foglaljatok szállást településről településre, jó előre. Ezeket nagyrészt nyaralásra használják, így értelemszerűen a főszezon felé közeledve egyre telítettebbek.

Mi nem vettünk igénybe transzfert, magunk szállítottuk minden felszerelésünket. Azonban erre is van lehetőség: létezik olyan szolgáltatás, hogy reggel felveszik a táskát az egyik szálláson, és mire délután átér az ember, már ott várja a pakkja. 

Érdemes bőven készülni vízzel vagy egyéb folyadékpótlásra alkalmas itallal: mi április elején jártunk itt, de egyes napokon a hőmérő higanyszála a 27 fokot verte. Ez az árnyékmentes szakaszokon komoly kihívást jelentett.

Ha már itt tartunk, akkor elengedhetetlen megemlíteni a napvédelmet: az 50 faktoros naptej alapvető felszerelés, csakúgy, mint a sapka és a napszemüveg. Mi hosszú ujjú nadrágban és felsőben nyomtuk végig, nem is égtünk le egyszer sem. Rengeteg UV-szűrős ruházati felszerelés közül lehet már választani manapság, vigyázzatok magatokra és a bőrötökre!

Egyszer sem kapott el minket az eső, be sem borult soha. Viszont, a tavaszi és az őszi időszakok gyakran csapadékosabbak, ezért mindenképpen vigyetek magatokkal esőkabátot.

És persze mindenek alapja, a kényelmes cipő/bakancs is rendkívül fontos. Mi a szokásos, jól bejáratott bakancsunkat használtuk, és mivel hosszúnadrág volt rajtunk, így a homok sem ment bele, szerencsére nem dörzsölődött ki egyszer sem a lábfejünk.

Melyik volt a legszebb és a legnehezebb szakasz?

Legszebb szakaszt borzasztóan nehéz megnevezni, mert engem végig lenyűgözött, amikor mellettem dübörgött az óceán. Egyértelműen azokat a részeket élveztem a legjobban, amikor közvetlenül alattunk látszott a kék víz, míg balra a hol sárgás, hol vöröses homok adott különleges atmoszférát az egész helynek.

A legnehezebb szakaszokról még így 2 hónap elteltével is élénk emlékeim vannak. :)

Az egyik ilyen rögtön a legelső volt, Porto Covo és Vila Nova de Milfontes között. Itt 20 kilométeren keresztül tapostuk a homokot, alig éreztünk szilárd talajt a lábunk alatt. Amikor reggel elindultunk, akkor a szállásadónk csak annyit kérdezett: Nem akartok transzfert? Persze mi nagy mellénnyel jelentettük be, hogy tuti végig magunknak fogjuk vinni a cuccunkat (ez így is lett egyébként). Erre Ő: Oké, hát, ha ezt a szakaszt túlélitek, a többi már rendben lesz.

Számomra a második legnehezebb szakasz, és egyben a legnagyobb szenvedés Odeceixe megközelítése volt. Ez az utolsó nap 19.7 km-t tartogatott számunkra. Az utolsó 4 km-en eltávolodtunk már az óceántól, és a beömlő folyó mentén haladtunk egy aszfaltúton. Híd persze nem volt rajta, csak egy, de mire azt elértük…embertelenül hosszúnak tűnt az utolsó 3 km, azt hittem SOHA nem érkezünk meg.

A negyedik nap után egyrészt nehéz szívvel tudatosítottuk magunknak, hogy ideje a másnapi visszaútra készülődni. Másrészt 4 nap elég kemény túrázás után egyébként is jó lett volna tartani egy kis pihenőt. Így ha ennél hosszabb időre indulnék el ezen az úton, biztosan beiktatnék egy-egy pihenőnapot minden harmadik vagy negyedik túranap után. A megállóként szolgáló települések fantasztikusak, így bármelyikben szívesen eltöltöttünk volna több időt!

Ha kíváncsiak vagytok a többi kalandunkra, tartsatok velünk Instán is, ha pedig Portugália városiasabb része érdekel Titeket, akkor olvassátok el Csabi előző cikkét Lisszabonról!