Pilisszentkereszt-Dobogókő-Sikárosi-rét körtúra

 A Pilisben már rengeteget túráztunk, de Dobogókő eddig mindig kimaradt. Nem véletlenül: sejtettük, hogy a kilátás szép lesz, de a várható embertömeg rendre eltántorított minket ennek a pontnak az érintésétől.

Pilisszentkereszten a túra kiindulópontjától 100 méterre találtunk egy parkolóhelyet, hála Csabi előrelátó tervezésének. Ellenálltunk a Felső kocsma hívogató képének és neki is vágtunk az emelkedőnek a Piros jelzést követve. A Kiándulástippek által "méréskelten meredek" jelzővel ellátott út hamar átváltott murvás ösvénnyé. 

A mérsékelt meredekségről annyit, hogy az első 2 km alatt kb. 200 métert emelkedtünk. Ez annyira nem tetszett sem a pénteki crossfit edzés óta lázas combizmaimnak, sem a szombati VIP mozizást kísérő zabálástól elnehezült testemnek. Mi lett volna, ha előző este még sörözünk is? 

A túra 3,5. kilijénél el is értük a legmagasabb pontot, Dobogókőt. Itt óriási pozitívum volt a kávé és meleg túrós rétes (bár megjegyezném, hogy az ára nem a sarki pékségére hajaz). :-)

A kilátópontnál pár perces várakozás után elkészültek a kihagyhatatlan képek (Vadállókövek, Prédikálószék, Duna, Börzsöny), melyekbe szerencsénkre egy turista sem lógott bele. Még nagyobb szerencsénkre a tömeg a kilátó 20 méteres körzetére korlátozódott, így pár méter után zavartalanul élvezhettük tovább az erdőt a kék jelzésen folytatva utunkat. 

A fák már elkezdték leporolni az őszi ruhatárukat, elkezdtek sárgába és barnába öltözni. Számomra ennél nincs szebb évszak! Az idilli hangulatot csak az olykor-olykor sapkánkra pattanó makkok törték meg. Az időjárás is sokkal tűrhetőbb volt, mint akár csak egy héttel ezelőtt: a hűs szellő akkor kapcsolt rá, amikor kellett, a komfortérzetünkről pedig a tisztások meleg levegője gondoskodott.

A Sikárosi-rét is gyönyörű arcát mutatta, az érkező ősz tiszteletére kikericsekkel hintette tele a zöld füvet. Néhány fotó erejéig elidőztünk itt is aztán a rét után várt még ránk egy emelkedő szakasz, de ez nem volt olyan combos, mint a legelső. Bár nem volt hosszú túra, a 13. km után kezdődő köves, meredek lejtő már nem tetszett annyira a térdeimnek. Szentkút érintése után fáradtan, de kellemes emlékekkel tértünk vissza a kocsihoz.

Kinek ajánlom a túrát: aki még nem volt Dobogókőn (egyszer meg kell nézni); aki a forgalmas kilátó után kisimítaná az idegeit az erdőben, majd a réten; akinek nem okoz gondot a 16 km úgy, hogy a szintet gyakorlatilag az első 3 kili alatt letudja.

Túra forrása: kirandulastippek.hu

Gyors tippek

Parkolás: A Pomázi úton a Büntetésvégrehajtási Szervezet Továbbképzési Szervezet Továbbképzési Központjával szembeni parkolóban. Ha ez tele lenne, akkor a túra útvonalán a Cserfa utcában is meg tudunk állni. Természetesen Dobogókőn is parkolhatunk, de itt a parkolás fizetős és sokan is vannak.

Vízvételi lehetőség: a Piros jelzésen a Cserfa utca végén és fent Dobogókő parkoló előtt is még találtunk működő utcai csapot. 

Öltözet: A meredek kövesebb emelkedők és lejtők miatt érdemes túracipőt vagy bakancsot húzni.