Szigetről szigetre Svédországban

Az előző két cikkünkben kifejtettük nektek, hogy miért éppen Svédországot, azon belül is Göteborgot választottuk a decemberi telelésünk színhelyéül, és ha már ott voltunk, milyen programokkal töltöttük meg a városnézés napjait. Ez a csodás északi ország azonban még több izgalmat tartogat, akkor is, ha csupán egy hetünk van rá. Részünkről ezt a plusz kalandot a közeli szigetek felfedezése jelentette.

A célpont kiválasztásában az első löketet egy göteborgi nevezetességeket ecsetelő bejegyzés jelentette, de ezen hamar továbbléptünk. Gyorsan rájöttünk, hogy a várostól nem messze több túraútvonal is hívogatja a természet szerelmeseit, melyek némelyike kisebb szigeteket köt össze. Uccu hát, neki a tervezésnek! Egyáltalán hány sziget van megközelíthető távolságban? Hogyan lehet eljutni hozzájuk? Van ilyenkor is üzemelő szállás rajtuk?

Styrsö és Donsö

Noha szeretünk előre tervezni, az első két szigetünk nem volt benne az eredeti programunkban. Svédországi érkezésünk estéjén (hajnalán) hosszas eszmecserébe merültünk az első szállásunk recepciósával. Mint kiderült, korábban belekóstolt a szigeti életbe, és melegen ajánlotta nekünk korábbi lakhelyét, Styrsö-t. Megköszöntük a tippet, és elraktároztuk az információt. Nem kellett sokat várnia, hogy előhalásszuk, hiszen a város nevezetességeivel kicsit korábban végeztünk, mint ahogyan terveztük. Így a harmadik napunk reggele már villamoson, majd kompon talált minket, útban az első svéd szigetünk felé. A helyi „BKK alkalmazás” tökéletesen működik a vízi járművekre is, így nem volt nehéz dolgunk a tömegközlekedés megértésével és használatával. Az egyetlen izgalmat a minimálisan késő villamos okozta, hiszen nem volt sok időnk az átszállásra. Tuti nem láttatok még ilyen gyorsan hóban és jégen sprintelő embereket, mint amikor megállt a vili!

A partraszállás után az első utunk a szigetvilág legmagasabb pontjára vezetett: a 60 méter!! magas dombocskáról remek kilátás nyílt a tagolt partvonalra és a tengerre. Hihetetlen nyugalmat árasztott a jégbe és hóba fagyott világ, ahol az enyhe napsütés nyújtott egy kis meleget. Sajnos az utcákat nem takarították le mindenhol, nálunk pedig nem volt csúszásgátló, így sikeresen nyomtam egy olyan kicsúszást, hogy még most is sajog a vállam...

Styrsö nem egy nagy sziget, kb. 1500 lakossal rendelkezik; azonban így is rejt magában több kis ösvényt, felfedeznivalót, sőt, jelölt turistautakat is! Egy híd köti össze a nála is kisebb Donsö-vel. Erre a szigetre autókat nem is engednek be, a leggyorsabb jármű a golfkocsi volt, amellyel – a rajta lévő kosarakból következtetve – bevásárolni járnak a helyi lakosok.

A két kis szigeten összesen 9 km-t sétáltunk, majd a komp felé vettük az irányt, hiszen erre az estére még Göteborgban szálltunk meg. A megálló mellett, tökéletesen elhelyezve egy kis kávézó várja az utasokat, ahol egy meleg ital mellett lehet várni a hajót. Szintén itt került kialakításra egy nagy bicikli tároló: a szigeten élők bringával letekernek a kompig, ahol járművet váltanak. Szuper módja a sziget nyugalmának megőrzésének!

Hönö és Öckerö

Styrsö és Donsö után egy estét még a városban aludtunk, majd reggel kicsekkoltunk, és meg sem álltunk a távolsági buszig. A parton aztán olyan gyorsan szétszéledtek az emberek, hogy hiába kerestük, nem találtuk a kompot. Tipikus nem látja a fától az erdőt esete....pedig a TO GO alkalmazás GSP jele tökéletesen mutatta a helyünket, és a kompot...csupán elsőre nehezen hittük el, hogy ez a giga eszköz fog minket átrepíteni a következő felfedeznivalónkhoz.

Hönö és Öckerö kicsit nagyobbak, mint az előző bekezdésben bemutatott szigetek, az közlekedésük is motorizáltabb, járnak rajtuk autók (nyugi, nem sok), és buszjárata is van. Kiérkezésünkkor mégis a séta mellett döntöttünk, hiszen így útba ejthettük a legjobb választásnak bizonyuló „éttermet” és a szupermarketet is. Az idézőjelet csak azért használom, mert a kis épület nem igazán nevezhető étteremnek: a kedves tulajdonos ízletes, egyszerű ételekkel várja a betérőket, és igazán baráti áron szolgálja fel őket. Közben az üzlet másik fele mini ABC-ként szolgál. Annyit elárulhatok, hogy másnap is ide tértünk be. Már akkor kedves ismerősökként üdvözöltek minket, és a törzsvendégként is funkcionáló helyi tetőfedőtől megtudhattunk pár érdekességet az ottani életről.

Egy kellemes 4 km-es sétával elértük a szállásunkat, amely közvetlenül a parton kapott helyet. A be-és kicsekkolás is ember mentesen zajlott, de igazából nem is igényelte a személyzet jelenlétét. Velük csak a reggeli elfogyasztása közben találkoztunk. Egyébként ez volt az egyetlen olyan szállásunk, ahol saját fürdő, reggeli, sőt, Netflix is járt a szoba mellé! A szállásokon aránylag sokat lehet spórolni, ha a kényelmi szintünkből picit lentebb engedünk, de ezeken a kis szigeteken nem volt nagy a választék a lehetőségekből. Viszont szuper volt minden!

Mielőtt elmerültünk volna a Netflixben, még megterveztük a másnapi túrát: a Skärgårdsleden túra egyik etapjára esett a választásunk. Ez az út 3 apró szigetet (Hälsö-t, Hönö-t és Öckerö-t) köt össze, és kanyarog 27 km hosszan a part mentén. Mi a második etapját szemeltük ki, amely 9.3 km hosszú. Nekünk azonban még el kellett jutnunk a sziget másik oldalára, plusz útközben felkerestünk egy rejtőzködő barlangot. Így a hazaúttal együtt aznap 17.5 km-t túráztunk. Ugyan nem volt hideg, de azért -4 fok környékén járt a hőmérséklet, így igazán jól esett a második kör a kis étteremben, egy meleg tea társaságában.

A túra útvonalát nem nehéz követni, hiszen egyrészt könnyen lehet GPX-et letölteni hozzá, másrészt végig a sziklába állított oszlopok, vagy a városban táblák jelzik az irányt. Egészen kietlen részeken is átvezet, ahol úgy érezhetjük, hogy magunk vagyunk az egész világon a hideg sziklák és a szélén bafagyott, egyébként félelmetes tömegként hullámzó víz között.

A szálláson talált ismertető szerint tavasszal és nyáron több strand is várja a kirándulókat, gondolom, ilyenkor jóval nagyobb a nyüzsgés. Most viszont a kutyasétáltatókon és a vízimadarakon kívül nem sok mindenkivel futottunk össze.

Aki szereti az elvonulást, a kikapcsolódást és a csendet, valamint nem riad meg a hidegtől, annak mindenképpen ajánljuk ezeknek a kis ékszerdobozoknak a meglátogatását! Tökéletesen ellensúlyozzák a nagyvárosi nyüzsgést, és könnyedén megközelíthetőek tömegközlekedéssel.

Ha még több kalandra, vagy szép képre vagytok kíváncsiak, látogassatok el Insta oldalunkra!